A keresztség szentsége
Jelentkezés keresztelőre űrlap
A temetési adatlap letölthető INNEN.
A keresztség szentsége, Isten gyermekévé és az Egyház tagjává tesz. A keresztségben nevet és védőszentet kap a megkeresztelt. Más szentségek csak a keresztség után vehetők fel.
Katolikus keresztelést a gyermek keresztelése esetén legalább a szülők egyikének kell kérni, lehetőleg a lakóhely szerint illetékes templomban. Az Egyház kéri, hogy a szülők illetve keresztszülők, az első gyermekük keresztelése előtt oktatáson vegyenek részt. (Ez 7 év alatti gyermek keresztelése esetén szükséges.)
A kereszteléshez szükséges, hogy legalább az egyik szülő vállalja a gyermek katolikus nevelését. A gyermek katolikus nevelésére vonatkozó ígéretet nem lehet komolyan venni, ha a szülők más (idősebb) gyermeküket korábban hitoktatásra nem járatták. A gyermek megkeresztelésének nem feltétele, hogy a szülők egyházilag rendezett házasságban éljenek.
Keresztszülő lehet az a tizenhatodik életévét betöltött személy, aki alkalmas, és szándékozik is ezt a tisztséget viselni; aki (görög)katolikus, a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet él; nem apja vagy anyja a keresztelendőnek. Ha a keresztelést végző pap nem tud meggyőződni a keresztszülők alkalmasságáról, saját parókusuktól kér keresztszülői igazolást.
Aki a keresztszülőség feltételeinek nem felel meg, azt tanúként lehet bejegyezni az anyakönyvbe, ha nincs keresztszülő, akkor a tanú jelenléte is elegendő a keresztség kiszolgáltatásához.
Ha a szülők egyike sem katolikus, de mégis a katolikus keresztelést kérik gyermekük számára, meg kell jelölniük olyan személyt, aki a gyermek katolikus nevelését vállalja, és a keresztszülőség feltételeinek megfelel, a gyermekkel azonos településen lakik, és segíteni fogja katolikus nevelését.
A felnőtt keresztelésre jelentkezőket személyesen és gondosan fel kell készíteni. Ez a felkészülés a keresztény életbe való fokozatos bekapcsolódást is megkívánja, vagyis a szentmiséken való hiánytalan részvételt. Nem bocsátható keresztelésre az a felnőtt, aki érvénytelen, és egyházilag nem is rendezhető házasságban él.
Felnőttek keresztelése esetén egyazon szertartás keretében kötelező a bérmálás és az Eukarisztia szentségének kiszolgáltatása is.
A keresztelés szükséges feltételei:
– legalább az egyik szülő katolikus vallású!
– a keresztszülő csak és kizárólag katolikus vallású személy lehet!
– ha a szülő nem ott lakik, ahol a keresztelés lesz, a lakóhely szerinti parókusától írásbeli engedélyt hoz, hogy máshol lehessen gyermeke keresztelését megtartani, ne a lakóhelyén!
– ha a szülők egyházi házasságot nem kötöttek, az a gyermek keresztelésének nem akadálya, de tudomásul kell venniük, hogy az anyakönyvbe ez a tény bejegyzésre kerül.
Bérmálás szentsége
Görögkatolikus Egyházunkban a bérmálás szentségét jellemzően a keresztséggel egy időben szolgáltatjuk ki. Csak egyszer történik, és eltörölhetetlen jegyet nyom lelkünkbe, melyet ki nem mos onnét semmiféle hűtlenség, botlás, rosszakarat. Lelkünkön örökre meglátszik, ezért a bérmálást csak egyszer lehet fölvenni.
Bűnbánat szentsége
A gyónásban Isten megbocsátja elkövetett bűneinket, segítséget ad, hogy jobbá váljunk. Fontos, hogy rendszeresen végezzünk szentgyónást! Isten azokat is várja megbocsátó szeretetével a bűnbocsánat szentségében, akik már régen nem részesültek benne!
Szent Eucharisztia
A szentáldozásban a Szent Eucharisztiát, Krisztus Testét és vérét vesszük magunkhoz. Ez a szentség a lelki fejlődés, a keresztény élet folyamatos segítője, ezért helyes tiszta lélekkel, felkészülten, az elsőáldozást követően továbbra is rendszeresen áldozni.
Elsőgyónás – Elsőáldozás
Az Egyház szándéka szerint az értelme használatára eljutott gyermek mielőbb elsőgyónáshoz és elsőáldozáshoz kell, hogy járuljon. Az általános iskolás kor kezdetén kell megtartani a felkészítést. A felkészítés követelménye a szentmiséken és a hittanórákon való hiánytalan részvétel. A hittan vagy a szent liturgia mulasztása esetén a gyermek első szentáldozása mindaddig halasztódik, amíg a minimális követelmények nem teljesülnek.
Korábban már megkeresztelteknek az elsőáldozás előtt az elsőgyónást is el kell végezni, röviddel az áldozás előtt.
Felnőttek elsőáldozása és elsőgyónása: Aki meg van keresztelve, egyéni helyzetének megfelelő felkészítés után járulhat e szentségekhez.
Az elsőgyónást már elvégzetteknek gyónni lehet minden katolikus (görög és római egyaránt) templomban a helyi szokásoknak megfelelő időpontokban, kivéve azoknak akik csupán élettársi kapcsolatban vagy csak polgári házasságban élnek. Aki elvált, de nem él együtt senkivel, az gyónhat és áldozhat is mindaddig, amíg valakivel nem kezd házasságon kívüli kapcsolatot.
Ki lehet elsőáldozó?
– aki görögkatolikus keresztelését igazolja, vagy nem katolikus de befogadását kéri a görögkatolikus egyház közösségébe, vagy megkeresztelkedik.
– ha nem ott lakik ahol elsőáldozó lesz, a lakóhely szerinti parókustól írásbeli engedélyt hoz, hogy máshol lehessen elsőáldozó ne a lakóhelyén, valamint igazolja a hittanórákon és a szentmiséken való részvételét!
– a hittanórákon való hiánytalan részvétel! (igazolt hiányzásokat kivéve)
– a hittananyag megtanulása, valamint a szent liturgia és a szentgyónás imáinak és szertartásainak hibátlan ismerete!
– a vasárnapi és az ünnepnapi szent liturgiákon való rendszeres részvétel!
– aki a követelményeket nem teljesíti, annak elsőáldozása elhalasztásra kerül!
– akinek a gyermeke elsőáldozó nem volt, az nem teljesítette az Isten oltára előtt, a házasságkötésekor illetve a gyermeke megkeresztelésekor tett ünnepélyes ígéretét a gyermeke vallásos nevelésére!
A Betegek szentsége
A betegek szentségét azok a megkereszteltek kaphatják, akik betegség vagy öregség miatt veszélyben forognak, ha ez a veszély nem is közvetlen életveszély. A szentség erőt ad a szenvedés elviseléséhez, egyesíti a beteget Krisztus szenvedésével önmaga és az Egyház javára, esetleg hozzásegít a gyógyuláshoz, a bűnöket is megbocsátja, ha a beteg nem tudott gyónni. A halállal nem ér véget életünk, hanem más módon folytatódik, ezért fontos, hogy szeretteink ne haljanak meg a bűnbánat szentsége (gyónás) és a betegek szentsége nélkül.
Halálveszélyben bármelyik hívő felveheti a szentséget, akkor is ha nincs eszméleténél. Aki már betöltötte 60. életévét évente egyszer felveheti a betegek szentségét. Aki fiatalabb de nagybeteg, vagy műtét előtt áll, kérheti a maga számára a betegek szentségének kiszolgáltatását.
Eszméletlen állapotban olyan embernek nem szolgáltatható ki a betegek szentsége, akiről reálisan feltételezhető, hogy még eszméleténél azt elutasította volna.
A Házasság szentsége
A házasság szentsége a házasfelek között örök és kizárólagos köteléket hoz létre, ezért a házasság felbonthatatlan. E szentség segíti a házastársakat, hogy családi életüket rendezetten, hűségben, Isten akarata szerint tudják élni, a gyermekeket felelősen elfogadják és neveljék.
A szentség kiszolgáltatását azon a parókián kell kérni, ahol a házasságot kötni akarja a pár. Az esküvő tervezett időpontja előtt legalább 3 hónappal kell jelentkezni. Ahhoz, hogy a szentség kiszolgáltatható legyen, legalább az egyik félnek görögkatolikusnak kell lennie. Ha sem a vőlegény sem a menyasszony nem lakik az eskető parókia területén, az esketés megengedettségéhez legalább az egyik fél lakóhelye szerinti parókustól elbocsátó szükséges.
A házasságkötés előtt álló párokat kellően fel kell készíteni, ez a jegyesoktatás.
Amennyiben egy görögkatolikus egy nem katolikussal akar házasságot kötni, az esküvő előtt a görögkatolikus félnek ígéretet kell tennie, az összes gyermekük görögkatolikus neveltetésére.
Nem köthet egyházi házasságot az, akinek katolikus házassága volt és abból nem özvegyült meg, vagy egyházi bíróság nem mondta ki előző házassága semmisségét.
Nem köthet olyan nem katolikus féllel házasságot, aki polgárilag vagy a maga vallásában már egyszer valakivel házasságot kötött.
Házasságrendezés
Aki nem rendezett házasságban él, nem járulhat a szentségekhez!
Katolikusok tisztán polgári házassága sok esetben, akár hosszú évek után is, rendezhető, érvényes szentségi házassággá tehető és ezek után házasságuk érvényes egyházi házasság lesz és járulhatnak a szentségekhez.
Az Egyházi rend szentsége
Az egyházi rend szentségében részesülteket a A KELETI EGYHÁZAK KÁNONJAINAK TÖRVÉNYKÖNYVE (CCEO) klerikusnak nevezi.
„A klerikusok, akiket szent szolgálatra rendelt személyeknek is neveznek, azok a krisztushívők, akiket az illetékes egyházi hatóság kiválasztott és akik a Szentléleknek a felszentelésben kapott ajándéka által arra vannak rendelve, hogy Krisztus pásztori küldetésének és hatalmának résztvevőiként az Egyház szolgálattevői legyenek.
A klerikusok a felszentelés alapján püspökökre, áldozópapokra és diakónusokra különülnek el.
Temetés
A temetés módját tekintve az Egyház ajánlja, hogy tartsák meg az elhunytak teste eltemetésének szokását; nem tiltja azonban a hamvasztást, kivéve, ha azt a keresztény tanítással ellenkező okok miatt választották.
Temetés bejelentése a parókián történik. Az egyházi szertartás kérésének nincsenek külön feltételei. Időpont egyeztetése a temetkezési vállalattal közösen történik.
Az elhunyt temetését lehetőleg a lakóhelyileg illetékes parókián kell bejelenteni.
Halálesetkor mindig először a temetkezési vállalkozóval szükséges egyeztetni a temetés időpontjáról. Az ott kapott dokumentummal lehet egyházi szertartást kérni a plébánián.
2023. április 2-től a katolikus egyházi temetés stóladíja 35.000.- forint.
A temetéshez szükséges egy adatlap kitöltése, melyre az anyakönyvezéshez szükséges adatokon kívül felkerül a BÚCSÚZTATÓ és a személyes feljegyzések, melyeket a temetést végzőnek tudomására szeretnének hozni. Természetesen a pap elsősorban a vigasztalásról és föltámadásról igyekszik szólni, de ezt is könnyebb, ha ismeri – legalább így – az elhunytat.
Az egyházközségi irodában töltött idő meggyorsítható, ha ezeket előre feljegyzik.